Kalandos évszázadok, főurak és intrikák

 

Csesznek vára a Bakonyt ismerő bakancsos turisták kedvelt úti célja. A festői kőfalak között ma már csak koncertek, történelmi játékok idejéreélénkül meg az élet, meg ha a múlt emlékeit faggató kirándulók, iskolás csoportok érkeznek. Mert hajdan nem volt itt hiány kalandokban - óh, ha azok a romok mesélni tudnának . . .

Csesznek
Képgaléria

A cseszneki erődítmény az 1241 - 1242-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozó mester emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A XIV. század elején a Csák nemzetség vásárolta meg, tőlük cserével Anjou Károly király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át.

A régi krónikákból megdöbbentő családi botrányról értesülhetünk: a Garai bárói család azzal vádolta meg Hedvig mazóviai hercegnőt, hogy 1429-ben megmérgezte férjét Garai Jánost, aki még életében - házasságtörő módon - együtt élt az unokatestvérével, Szécsényi Miklós főnemessel. A főbenjáró ügyben maga Zsigmond király ült törvényt, aki Hedvig hercegnőt vagyonelkobzással és életfogytiglani fogsággal büntette.

A XVI. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek - Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével - végvárként védelmezte az országot. Életét tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket.

A háborús idők elmúltával Csesznek szerepe megváltozott, a zordon kővárat kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át az Esterházy-család tagjai. Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzet használta a helyiségeket, amelyeket harminc esztendővel később földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. A cseszneki vár romjait az 1970-es évek óta vallatják a régészek, s egyúttal helyreállítási munkákat is végeznek a csodálatos tájban emelkedő építményen.


Forrás: Itthonotthonvan.hu


Csesznek.lap.hu | Történelem.lap.hu


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Kapcsolodó cikkek:







Legfrissebb bejegyzések:
2015-12-03
"Élő Vár Zemplénben" című kiemelt turisztikai projekt bemutatása
 | részletek
FÜZÉRI FELSŐVÁR TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA,RÉSZLEGES MŰEMLÉKI REKONSTRUKCIÓJA A rekonstrukció...
2015-11-25
329 év után elérte eredeti magasságát a Regéci Vár öregtornya
 | részletek
Felkerült az öregtoronyra a tetőzet, így az I. Lipót császár és király parancsára 1686-ban...
»» minden bejegyzés

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.